Az erdő a Föld és Magyarország egyik legösszetettebb, legértékesebb és legkülönlegesebb ökoszisztémája. Biodiverzitása felbecsülhetetlen: a fák, a cserjék, az állatok és a gombák közössége egy összhangban működő, érzékeny rendszer. A klímaválság azonban komoly kihívások elé állítja erdeinket. A hőhullámok, a csapadékeloszlás változása (leginkább a csökkenése) és az új kártevők megjelenése mind-mind stresszt okoznak a fáknak. Ezért különösen fontos, hogy a fiatalok megértsék a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét és felelősségét.
Az erdő hete jó alkalom arra, hogy a tanulók ne csak tankönyvi tudást szerezzenek, hanem élményszerű tapasztalatokon keresztül lássák meg, mennyire nélkülözhetetlenek erdeink. Célunk, hogy a jövő nemzedéke tudatosabb és felelősebb szemlélettel forduljon a természet felé.
Egy különleges filmvetítés
A programsorozat első eseményére szerdán került sor, amikor a 10. évfolyam diákjai egy különleges filmvetítésen vehettek részt a Kabos László Filmszínházban. A TOP_PLUSZ-3.1.3-23-VS1-2024-00014 azonosítószámú projekt keretében megvalósuló esemény jó alkalom volt a téma interdiszclipináris feldolgozására: a tanulók - mintha irodalomórán lettek volna - először az erdő szó etimológiájáról, az életfa szimbolikájáról, a világ legöregebb növényeiről – köztük a legendás Pando erdőről –, valamint a biorezonanciáról hallhattak prezentációt. Ezután következett a filmvetítés. A Saját erdő című film egy rendhagyó portré Nádas Péter íróval. A filmben egy fegyelmezett, reflektív ember beszél az élet néhány, mindannyiunk számára fontos jelenségéről, mint az ökológiai katasztrófa, a szerelem és a kultúra. A film egyszerre természetfilm és irodalmi portré, melyet Simonyi Balázs filmkészítő–ultramaratonista és Kalmár Melinda történész készített.
A vetítés után a diákok kérdéseket kaptak a látottakkal kapcsolatban, majd megoszthatták saját élményeiket, gondolataikat. Ez a program egy hosszabb távú filmsorozat részeként valósult meg, amely Magyarország rejtett természeti kincseit állítja a középpontba.
Erdőjáráson a 10.B osztály – Földrajz és biológiaórák a természetben
Pénteken a 10.B osztály szabadtéri földrajz- és biológiaórán vett részt: a tanulók Sárvár környéki erdőket jártak be, hogy megfigyeljék a társulásokban megjelenő térbeli (mintázat, szintezettség) és időbeli (aszpektus, szukcesszió) változásokat. A kirándulás célja az volt, hogy a diákok közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az erdei életközösségek működéséről és az emberi hatások nyomaival is szembesüljenek.
Az órák során három különböző erdőrészletet fedezett fel az osztály. Elsőként egy gyertyános-tölgyest, ahol a Rába közelsége miatt a keményfás ligeterdők jellemző fajai is megjelentek. Ezt követően egy ültetett tölgyesben figyelték meg az erdő szerkezetét, majd az elhagyott agyagbánya gödrök mellett kialakult, szukcesszió útján létrejött puhafás, gyomos erdőfoltot. Mindhárom élőhely félkultúr életközösségnek minősíthető, hiszen az emberi jelenlét nyomai – erdőkezelés, ösvények, hulladékok – mindhárom esetben fellelhetők.
A túra egyik különlegessége a tó melletti erdőfolt volt, amely a Sárvári Erdészeti Intézet gyámsága alá tartozik. Itt a szakemberek a fenntarthatóság jegyében több kiszáradó fát kitermeltek, majd a területet szárazságtűrő fafajokkal revitalizálták. „Az erdő jövője érdekében fontos, hogy alkalmazkodjon a klímaváltozás kihívásaihoz” – hangsúlyozta Dr. Borovics Attila intézményvezető.
A terepmunka nemcsak tanulságos, hanem élménydús is volt: a diákok a tankönyvi tudást a gyakorlatban is láthatták, miközben közelebb kerültek a természet megőrzésének fontosságához.
Környezetvédelmi Nap
A Sárvári Környezetbarát és Természetvédő Egyesület 2025. szeptember 20-án tartotta meg hagyományos Környezetvédelmi Napját Sárváron, amely jól illeszkedett a gimnáziumunkban zajlódó „Erdők Hete” programsorozathoz. A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a fák és az erdők szerepére életünkben, valamint közös cselekvésre ösztönözze a város közösségét.
A nap a gimnáziumunk 9.A osztálytermében indult „Fák az életünkben” plakáttervező versennyel, amelyre számos kreatív pályamunkát készítettek az általános iskolások.
Ebéd után az érdeklődők részt vehettek az autómentes felvonuláson, amelyet szakemberek biztosítottak. A sokadik alkalommal megszervezett felvonulás ismét bebizonyította: a városban is lehet autó nélkül, környezetbarát módon közlekedni.
A program zárásaként a Csónakázó-tó környékén 13 darab ezüst hársat ültettek el az egyesület tagjai, a Sárvári Tinódi Gimnázium diákjai, felnőtt önkéntesek közreműködésével.
Az egyesület külön kiemeli, hogy a Sárvári Tinódi Gimnázium diákjai és tanárai mindhárom programhelyszínen jelen voltak, ezzel példát mutatva környezettudatosságból és közösségi aktivitásból.
Vigh Viktor |
