A Sárvári Tinódi Gimnázium 75. évfordulójának rendezvénysorozata újabb különleges programmal folytatódott. A 9.B osztály a Kvantum Fantum csapdája című zenés mesejátékot adta elő alsó tagozatos általános iskolás diákok számára.
Az előadásban a zene, a mese és a természettudományok világa találkozott egymással. Az előadás mellett a résztvevők a gimnázium biolaboratóriumában a lángfestéssel is megismerkedhettek. A kísérlet megmutatta, hogy a tudomány nemcsak érdekes, hanem igazán látványos is lehet.
A Kvantum Fantum csapdája így egyszerre nyújtott szórakozást és maradandó természettudományos élményeket.
Pörneczi Petra, Vekszli Dorka |
Tanárszemmel
Muszty Bea és Dobay András zenészek, mesejáték-írók, dalszerzők, a Muszty-Dobay Gitáriskola és a Csalamádé daloskönyvek szerzői. De nem mellesleg a Kvantum Fantum csapdája zenés mesejáték szerzőpárosa. Még boldogult ifjúkoromban, 1984-ben (abban az évben érettségiztem) jelent meg bakelit lemezen. Parádés a szereposztás: Gálvölgyi János, Harsányi Gábor, Rák Kati, Hűvösvölgyi Ildikó, Csákányi László, Haumann Péter, Balázs Péter…
De hogy kerül kémiaórára? Több oka is van. Egyrészt a versikék, dalocskák segítik az emlékezés művészetét (mnemotechnika), másrészt remek lehetőség a projektmódszer elsajátítására. Hab a tortán, hogy még a tananyaghoz is „passzol”: az elektronokról, atomokról szól. Egy újabb csavar: a színdarabot a Kutatók éjszakáján adtuk elő lelkes alsós közönség előtt – lángtornádó, lángfestés, sztatikus elektromosság (megint azok a fránya elektronok) kísérletekkel feldobva az előadást.
Egy kis kedvcsináló a dalbetétekből
(a teljes hangjáték meghallgatható a https://www.musztydobay.hu/mese_kvantum.html oldalon)
Bemutatkozó dal (éneklik az elektron-gyerekek: Ede, Döme és Eszter):
„Proton-papa, Neutron-mama vár otthon ránk,
mert nélkülünk nem teljes a vasatom-család:
sok kis elektrontestvér aggódik nagyon…”
Kata-dal (dalolja Kovács Kata – ez az egyik személyes kedvencem):
„Van, ki a pénzét nem teszi félre,
De lelke vidám, mint mókus a fán.
Van, ki csak épít kalyibát, palotát,
S lót-fut a pénze után.
De én csak egy Kata vagyok.”
A Hippitron-vezér zengedezi:
„Kvantum Fantumot imádják ők,
A bőkezű jótevőt,
Kis sonkáért, kolbászért, főleg, ha főtt
Istenként tisztelik őt…”
A falusiak kesergője:
„Nyílik mán a kankalin a Potenciálhegyen,
Nyílik mán a bugylibicskám s csak a hagymát szelem,
Nincs kenyerem, nincs kóbászom, se puha, se kemény,
Elfogyott a sonka-sódar, elfogyott a remény’”
A Hídonálló nótája:
„Mert a Potenciál-hegyen túl,
Ahol a kurta-farkú pozitron túr,
Csak én, csak én vagyok az úr’”
Kvantum Fantum blues (a gonosz Kvantum Fantum magát fényezi – másik nagy favoritom):
„Hiába menekülsz, mint vaksi nyúl,
Szippantógépem utánad nyúl.
Senki se futhat előle,
Elektrongyot csinálok belőle.
Kvantum Fantum
Az agytekervény-virtuóz.
Úgy ám!
Kvantum Fantum
A kalapács-hírű nagy tudós.”
Szóval dalra fel! Nem mellesleg stressz ellen is kiváló!
Takács Attila |
