A 10.B osztály a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program keretein belül szervezte meg adventi kirándulását. Mivel lélekben már a március 15-i műsorra is készülünk, napunk egyik felében a márciusi ifjak 15-i pesti útvonalával, a forradalmi nap helyszíneivel foglalkoztunk.
A Nemzeti Múzeumban délben vártak bennünket. A körülbelül 60 perces foglalkozáson jó pár eredeti relikviát nézhettünk meg: láttuk például Petőfi kokárdáját, Damjanich nagyítóüveggel felszerelt kardját, a Landerer nyomda nyomdagépét. A vezetett program után a Ferenciek teréig közösen sétáltunk el az osztállyal, majd szétváltunk. 6 csapat indult 6 közeli helyszínt felkutatni. Mindenki időben visszatért, ügyesek voltunk és volt néhány különleges találkozás is a feladatnak köszönhetően.
A késő délután már a vásári forgatagban telt. Volt időnk körülnézni a Vörösmarty és a Szent István téren is. Mielőtt indultunk volna haza, pár percet késtek a fiúk, így még láthattuk a Bazilika homlokzatára eső fényfestés elejét.
Ennyit a kirándulásról. Ezután jöjjön néhány részlet kicsit más stílusban. Nyelvtanból ugyanis jó ötletnek tűnt kipróbálni a szleng szövegalkotást és így összefoglalni az út eseményeit.
Az utazás.
A reggeli korán kelés nagyon ratyi (ratyi: rossz, unalmas) volt. Hajnalban már a tükör előtt készítettük a pacekot (pacek: jó kinézet). Rajosan (rajosan: lazán) elindultunk a vonatra. Vera néni is hozta a kötelezőt (kötelező: jó kinézet, stílus). A metrózás nagyon gatya (gatya: a ratyi szinonímája) volt, kettészakadt a csapat.
A Nemzetiben
Átcsíptünk (átcsipni valahova: átmenni valahova) a Nemzeti Múzeumba, ahol a kis váz (váz: az egyik fiú) felöltött magára egy kadétjelmezt (kadét: katona). A múzeumi foglalkozás nagyon érdekes volt, sok flash (flash [fles]: menő) feladatot oldottunk meg zusammen (zusammen [cuzámmen]: az „együtt” szó német megfelelője).
Tájékozódás kis csoportokban
A régi Nemzeti Színház helyén egy szelfit (szelfi: olyan fotó, amin a készítő is látszik. De ezt már a boomerek is értik. Boomer: idős, öreg korosztály) lőttünk (lőttünk: készítettünk). B és az A addig összebeefeltek (beefelni: vitatkozni).
Egy másik kör „belógott” a Pilvaxba és még ingyen narancsot is kapott. Ez hatalmas plussz (plussz: jó a személyiségre nézve) volt.
Karácsonyi vásár
Elcsíptünk (elcsípni: elmenni) a karácsonyi vásárba, ahol mindenki runolt (runolt [ránolt]: angol „run” /fut/ ige, magyarul ragozva), ahova szeretett volna. Minden csillogott, mintha a városra ráborítottak volna egy giccsparádét (giccsparádé: minden csillog, fényes). Emberek tömege nyomult mindenhol, de ilyen jó fajta chill káosz volt. (chill káosz: nyugi volt, de mégis káosz). Az áraktól dobtunk egy hátast. Langallót kerestünk, de Budapesten azt sem tudják, mi az. Készült egy rahedli (rahedli: sok) pacek (pacek: szuper) kép az osztályról. A vásárban találkoztunk a labdarúgó „Dzsumadzsival” (Dzsudzsák Balázs labdarúgó) is. 2 óra múlva volt tala az osztállyal, és a tanárokkal együtt robbantunk (robbantunk: átvitt értelemben „mentünk”) a Szent István Bazilikához, ahol ismét volt egy kis szabadidős foglalkozás.
A hazaútról még annyit, hogy csak annyit késett az IC, hogy Szombathelyen még láttuk a Sárvárra induló vonat hátulját. De minden legenda így kezdődik...
Egyesek szerint pacek, mások szerint cool (cool: nagyon jó, menő) napunk volt... hellyeah! (hellyeah: de jó)
Grodvaltné Martos Veronika |
