Április 8-án iskolánk színházbérletesei (ebben a tanévben sajnos) utoljára indultak el Szombathelyre, a Weöres Sándor Színházba.
A negyedik bérletes előadás A dzsungel könyve című világhíres darab volt, amely hazánkban különösen nagy sikernek örvend, hiszen a tavalyi évben például ezredszerre került színpadra a Vígszínházban.
A közel három órás előadás során a darab még azokat is teljesen beszippantotta a vadregényes őserdőbe, akik már sokadszorra látták, még ha más feldolgozásban is. Ennek is megvolt az előnye: az ember szép csendben énekelte magában a színészekkel együtt a legendás, Dés László- és Geszti Péter-féle fülbemászó dalokat.
Összefoglalni mégsem könnyű, miről is szól maga a történet. A színdarab szépen mutatja Maugli küzdelmein keresztül azt, hogy a csapat, a közösség mindennél fontosabb. Ugyanakkor megjelenik benne a magány, a halál, a gyermekkor és a felnőtté válás nehézsége. Maugli is átéli mindezt, habár az ember (vagy szerinte a „farkas”) leginkább a saját kárán tanul.
Balu, Bagira, Akela és Ká neve szinte mindenkinek ismerős, és a színészek játékával a bennünk kialakult kép a dzsungel lakóiról semmiképpen sem vált negatívvá. A táncosok a lenyűgöző koreográfiai elemekkel pedig bebizonyították, hogy farkasként, majomként, keselyűként vagy éppen esőerdő-lakóként is megállják a helyüket.
Az előadás végén, a színházteremből kilépve, az ember még mindig úgy érzi, mintha valahol távoli őserdők között lenne, és még egyszeri hallás után is meg lehet jegyezni a dallamos, vicces énekeket. Hasonló hatást csak nagyon kevés darab képes elérni.
van Waarden Franciska |